Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 11.11.2008
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Kovács Zsolt
Titlul articolului: „Kiszélesíteném az autonómiát”
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=82518


Interjú Márton Árpád háromszéki képviselőjelölttel, RMDSZ-frakcióvezetővel Márton Árpád az egyetlen háromszéki parlamenti képviselő, aki az idei választásokon is újra jelölteti magát. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője az Erdővidék – Sepsiszék falvait magába foglaló képviselői kerületben indul mandátumért.

Mi az, amit a képviselő Márton Árpád parlamenti eszközökkel el tud majd érni a választókerülete számára?

– Elsősorban a magyarság érdekét érintő, de általános kérdésekben szeretnék munkát vállalni a következő négy évben is. Mindezt tapasztalatomra, a törvényhozási eljárási ismereteimre, jogi képzettségemre alapozva tenném. Vannak olyan általános jellegű dolgok, mint a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, illetve az eljárási törvénykönyvek módosítása, amelyekre azért van szükség, hogy a perek ne legyenek olyan hosszúak, mint most.

Természetesen van olyan jellegű elképzelésem is, ami közvetlenül érinti azt a térséget, ahol képviselőjelöltként indultam. Mint ismert, Erdővidéken és a sepsiszéki falvakban elsősorban gazdaemberek élnek. Számukra szeretném elérni, hogy a módosított vadászati törvénynek és eljárási mutatóinak köszönhetően sikerülne a vadkárokat megtéríteni, illetve szeretném, ha a vadászatból befolyt összegek egy része eljusson a vadászterületek tulajdonosaihoz is.

Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján szeretnék hozzájárulni, hogy a következő időszakban is nagyobb beruházási összegek jussanak infrastruktúrafejlesztésre, de olyan jogi keret kidolgozására is vállalkozom, amely révén a specifikus székelyföldi termékek jobban értékesíthetőek lennének.

A választókerületemben élők elmondták, hogy gondok vannak a tej és tejtermékek, illetve a mezőgazdasági termények értékesítésével. Meg kell teremteni egy olyan felvásárló, értékesítő létesítményt, amely orvosolja a gazdák gondjait.

A választókerületéhez tartozó Baróton cementgyárat szeretne létesíteni egy török befektető. A helybéliek egy része tiltakozik ez ellen. Hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez?

– A környezetvédelmi törvény egyértelmű, minden termelőegység a megnyitása előtt be kell tartson jól meghatározott eljárásokat. A tervezett baróti cementgyár esetében az ott élő közösség véleményét is ki kell kérni. A befektetőnek közvitára kell bocsátania a kérdést, össze kell hívnia egy fórumot, be kell mutatnia a terveket.

Ez esetben a helybéli közösség véleménye döntő, hiszen az ott lakók beleegyezése is szükséges ahhoz, hogy a hatóságok megadják a szükséges engedélyeket. Ilyenkor mindig van érv és ellenérv. Az egyik oldal azzal érvel, hogy a cementgyár révén munkahelyek létesülnének, mások véleménye az, hogy a cementgyár ártana a turizmusnak, a környezetnek és elijesztene más jellegű befektetőket. Úgy vélem, ezt a kérdést a helybéli közösségre kell bízni.

Háromszéken ezekben a napokban sorra írják ki a települések az autonómiáról szóló népszavazást. Így tett a választási kerületéhez tartozó Barót önkormányzata is. Képviselőjelöltként hogyan vélekedik a referendumról?

– A kezdeményezők megváltoztatták eredeti elképzeléseiket. Most már nem az autonómiáról szólna a népszavazás, hanem megyehatárokat módosítanának. Ha lesz referendum, a résztvevőknek azt világosan el kell mondani, hogy a javaslat egy új megye létrehozásáról szól.

Az világos, hogy a települések jogilag nem írhatnak ki referendumot, ez is a hozzá nem értést tükrözi a kezdeményezők részéről. Meglátásom szerint a megyei tanácsok kompetenciája a népszavazás kiírása. A tervezetekben pedig világosan le kell írni, hogy melyik települések tartoznának az új megyéhez, meg kell jelölni a megyeközpontot.

Amúgy a tervezett megye akár létre is jöhetne, hiszen nem lenne nagyobb mint Prahova megye. Ebben a kérdésben meg kell kérdezni Kovászna, Hargita, Maros, Brassó, Bákó és Vrancea megyék lakóit, ezért szerintem az érintett megyei tanácsoknak kell határozniuk a referendumról, és egyidőben kell kiírni azt.

Azután dönt a parlament, hogy lesz-e ilyen megye, ami ugye nem jelent még autonómiát. Az egyértelmű, hogy mindenki akarja az autonómiát, de szerintem az a járható út, hogy egyszer a magyar közösségen belül kell közvitát szervezni arról, hogy milyen formában akarnak autonómiát. Úgy jártunk a kulturális autonómia-törvénnyel is, hogy sok ember azt mondta, nem ilyen autonómiaformát akar.

Nagy tapasztalata van jogászként, jogalkotóként. Milyen módon kíván konkrét módon hozzájárulni az autonómia eléréséhez?

– Úgy gondolom, a következő négy évben részt tudok venni az autonómiaformák kiszélesítését célzó jogi keret bővítésében. Egyrészt az autonómiaformák szélesítése azt is jelenti, hogy az RMDSZ által kezdeményezett két törvénytervezetet a következő mandátumban el kell fogadtatni.

Az egyik a jelenlegi kormány által benyújtott kisebbségi törvénytervezet, amelynek egyik fejezete a kulturális autonómiáról szól. A másik cél a régiófejlesztési törvénytervezet elfogadása a parlamentben. Van olyan elképzelés, hogy az így létrejött székelyföldi fejlesztési régió közigazgatási szerepkört is kapna, amit alkotmánymódosítás révén érhetnénk el. Ezt követően az így létrejött közigazgatási régió kaphat majd specifikus hatáskört, autonómiát.

Milyen kampányeszközöket használ, változott-e korábbi taktikája az egyéni választókerületes rendszer miatt?

– Én ismerem az erdővidéki és sepsiszéki falvak gondjait, eddig is képviseltem az ott élők érdekeit. Az egyéni választókerületes rendszer nem igényel különösebben más típusú kampányt a részemről, hiszen azt feltételezi, hogy minden faluba eljussak, ismerjenek az emberek és én is ismerjem gondjaikat. Én eddig is ezt tettem, tehát ez nem jelent kihívást számomra.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.